causa formalis jelentése

kiejtése: kauza formálisz
  • filozófia formai ok, amely az arisztotelészi tanban a létrejövő anyag megformáltságát fejezi ki
  • latin, ‘ua.’: causa ‘ok, ügy’ | lásd még: formális

További hasznos idegen szavak

apport

  • közgazdaságtan tárgyi betét, vagyoni értékű, de nem pénzbeli hozzájárulás társas vállalkozáshoz
  • német Apportfrancia apport ‘ua.’, lásd még: apportíroz
A causa formalis és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

sculpsit

kiejtése: szkulpszit
  • művészet véste, metszette (jelzés grafikákon, rövidítve sc.)
  • latin sculpere, sculpsi ‘vés, metsz’

germanisztika

  • nyelvtan a germán nyelvekkel foglalkozó tudományág
  • német Germanistik ‘ua.’, lásd még: germán

maráthi

  • nyelvtan India középső és nyugati részein 65 millió ember által beszélt ind nyelvváltozat
  • angol marathi ‘ua.’ ← Marátha vagy Mahratta, a 17–19. század során fennállt közép-indiai állam ← szanszkrit mahárástra ‘nagy királyság’: mahá ‘nagy’ | rástra ‘királyság’ ← rádzsa ‘király’

ancona

kiejtése: ankóna
  • művészet fából vagy mázas cserépből készült középkori oltárkép
  • művészet három-öt részből álló merev oltárkép
  • az itáliai Ancona városról, ahol az ilyen műveknek iskolája alakult ki

csili

  • konyhaművészet igen csípős, mexikói eredetű fűszerkeverék, fő alkotórésze a csilipaprika őrleménye
  • spanyol chili ← nahua indián chilli ‘ua.’

otkolon

  • kölnivíz, kölni
  • francia Eau de Cologne kiejtése: ódkolony ‘kölni víz’: eauófrancia aiguelatin aqua ‘víz’ | fr, latin de ‘-ból’ | Colognelatin Colonia (lásd még: kolónia) ‘Köln német város’ (itt a 17. század óta készültek kiváló illatszerek)

diaforézis

  • orvosi izzadás, átizzadás
  • tudományos latin diaphoresis ‘ua.’ ← görög diaphorészisz ‘lelki zavar, izgalom’ ← diaphoreó ‘szétoszlat, elterjeszt’: dia ‘át, szét’ | pheró ‘hord, visz’

remuneráció

  • alkalmazottaknak juttatott fizetéskiegészítés, nyereségrészesedés
  • latin remuneratio ‘visszafizetés’, lásd még: remunerál

sans gęne

kiejtése: szanzsen
  • se szó, se beszéd, fesztelenül, senkire tekintettel nem lévén
  • francia, ‘ua.’: sanslatin sine ‘nélkül’ | lásd még: zsén

gusztiőz

  • ízléses, ízletes, ínycsiklandó
  • ausztriai német gustiös ‘ua.’ ← gustieren ‘kóstolgat, ízlel’, lásd még: gusztál

sénéchal

kiejtése: szenesál
  • történelem francia méltóság, a frank birodalomban királyi asztalnokmester, a 13. századtól a tartományok legfőbb törvényszékének bírája
  • francia, ← ófrancia seneschal ← frank *siniskalk ‘ua.’, tkp. ‘a szolgák legidősebbje’: skalk ‘szolga’ | gót sinista ‘idősebb’

mańana

kiejtése: manyána
  • holnap
  • tréfás majd, egyszer, valamikor, soha napján
  • spanyol, ‘ua.’, tkp. ‘korán reggel’ ← nép latin maneana ‘korán’ ← latin mane ‘reggel’